|
Abroncs: A fahordót gyűrűszerűen körülfogó és összetartó pánt. általában fémlemezből készül.
Akonadugó: Az akonanyílásba való dugót nevezik így. általában esztergált fából készül, de más anyagokból is készülhet. amfora: Az ókorban a görögök, és a rómaiak által használt hosszúkás alakú, tárolásra használt kétfülű agyagedény. Az ókorban űrmértéket is jelentett, mai mérések szerint kb. 26,2 liter. ampelológia: Szőlészet ampelográfia: Szőlőfajta-leírás antiodor: Szagtalanításra alkalmas aktív szén. antocianinok: Növényi színanyagok. Ibolya, kék és vörös színűek lehetnek. anyaélesztő: Must, bor, pezsgő stb. erjesztésére használt, sok élesztősejtet tartalmazó szuszpenzió. apadás: Az a folyamat, amikor a bor elpárolog, ezáltal veszít a mennyiségéből. átlagos mértéke 0,05-0,2 százalék között van havi szinten. aperitif: étvágygerjesztő ital. Ezek lehetnek akár a száraz, kemény borok, akár a száraz (nyers) pezsgők. areométer: folyadékok sűrűség mérésére használt eszköz. Ilyen pl. a mustfokoló. ausbruch: (német kifejezés) Aszú. ászkolás (ászokolás): A bor fahordós érlelése pince hőmérsékleten. ászokhordó: A bor kezelésére, érlelésére használt fahordó (általában tölgyfahordó). asztali bor: Egyszerű, könnyű, kb. 9-11 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó bor. aszú: A nemesrothadáson átesett, nagy cukor- és savtartalmú szőlőből készült borkülönlegesség. aszúeszencia: A kiválogatott aszúszemekből, önsúlyától kicsorduló színlé. Egy puttony (28-30 l) 1-1,5 l eszencia csordul ki. aszútészta: taposással vagy feltárógéppel tésztaszerű péppé feldolgozott aszúszőlő, amelyet az aszúkészítés során a mustban áztatnak. átalag (ántalag): 70 literes tokaji boroshordó. átalfa: A hordóajtók rögzítésére használt keresztfa. áterjesztés: A bor másodlagos erjesztése. atrapp: Az eredetihez megszólalásig hasonlító borospalack utánzat. Kiállításokon látható ilyen palack, mely külsőre ugyanolyan, mint bármely borosüveg, azonban vízzel van megtöltve. autolizátum: Az élesztők önbomlásának terméke. autolízís: Az élesztők enzimjeikkel saját testüket bontják le. Nagy szerepe van a pezsgőérlelés során. avas bor: Megöregedett, megvénült bor. avinálás: A bor szesztartalmának növelése szesz hozzáadásával. Magyarországon a jogszabályok tiltják. azbeszt: A borászatban használt szűrőanyag. Egészségre káros, használatát több országban, így hazánkban is tiltják.
B Babo-fok: A klosternneuburgi mustfokoló fokbeosztása. Hasonlít a magyar mustfokoló fokbeosztásához. bacchanália: Bacchus római isten tiszteletére rendezett lakoma, tivornya, orgia. Bacchus (Bakkhosz): A bor és a vidámság istene a római mitológiában. Bacchus-hordó: A kétfüles kishordót nevezték így régen bagariaíz: A bagariabőr illatára emlékeztető, érett, kellemes boríz. bakszag: kénhidrogén (záptojás) szag. baktaíz: Szekszárdon a Bakta-dombról nevezték el ezt a borhibát, amelyet a mosatlan hordó okoz. Balling-fokoló: Oldatok sűrűségének mérésére használt areométer. bálványsajtó: Régi szőlősajtó. Nyomószerkezete az emeltyűként működő fagerenda, amit rendszerint még kőnehezékkel is terheltek. Az állandó egyenletes nyomás kitűnő mustminőség kinyerését teszi lehetővé. barnatörés: Borbetegség. A bor levegővel érintkező felszíne sárgásbarna vagy barna. barrel: Angol-amerikai űrmérték. Egy amerikai barrel = 1,6 hl kb. < /FONT > barique-bor: Új, esetleg pörkölt fahordóban erjesztett vagy érlelt bor. A fából kivont vonadékanyagok teszik olyan jellegzetessé. bársonyos: Harmonikus vörösbor. Baumé-fokoló: Folyadékok sűrűségének mérésére szolgáló areométer. bengéz (böngész, bilingérez): Szüret után a tőkén hagyott fürtöket gyűjtögető ember. bentonit: ásványi eredetű, nagy felületű derítőszer. berkél: Széthasított mogyoróvesszővel a hordódongákat összeköti. berlinikék: Kékderítéskor keletkező, sötétkék színű folyadék. beteg bor: Mikroorganizmusok hatására élvezeti értékét vesztett bor. bikavér: Egri vörösbor különlegesség, amelyet több szőlőfajtából készítenek. Az Egri bikavér, Kadarka, Kékfrankos, Cabernet, Kékoportó és Felér muskotály szőlőből készül. biling (billing): Szüret után a tőkén felejtett fürt. billikom: Iváshoz összegyűlt nagyobb társaság. biszulfit: Borkén (kálium-metabiszulfid). bitter (bitterbor): Keserű ízű, nagy alkoholtartalmú aperitif. blanc de blancs (francia): Fehérbor fehér szőlőből. bodega: Bortároló helyiség vagy borozó és falatozó. Spanyol nyelvű országokban használják. bokály: Egyfülű, karcsú, mázas agyagkorsó. bólé: Gyümölcsből és borból, esetleg más szeszes italból, pezsgővel vagy szódavízzel készített hideg ital. bonifikatőr: Javítóanyag. ízesítésre szolgáló növényi kivonat. bor: A gyümölcs, főleg szőlő levéből erjesztett szeszes ital. boranya: Az első fejtéskor visszamaradó borseprő népies neve. borbetegségek: Mikroorganizmusok okozta rendellenes borhibák. Legsúlyosabb, az ecetesedés. borbölcső: Dekantáló-, borkitöltő eszköz. üledéket, főleg kicsapódott színanyagot tartalmazó, fektetve tárolt vörösborok tálalásakor használt eszköz. Borcsiszár: olyan borkereskedő, ki üzletét nem éppen lelkiismeretesen folytatja és vevői hiszékenységét szívesen kihasználja. borcooler: Borból készült, kisebb alkoholtartalmú ital. borház: Borkészítésre és tárolásra szolgáló, föld feletti épület. borhibák: A bor nem élőlények által okozta rendellenes elváltozásai. borkén: Kálium-piroszulfit, kálium-metabiszulfit (K2S205). borkő: A borkősav savanyú sója. Kálium-hidrogén-tartarát. borkősav: A bor legfontosabb sava. Mennyisége 1-5 g/l. borkősav- és glicerinerjedés (megfordulás): Borbetegség. Baktériumok borkősavból ecetsavat és szén-dioxidot, glicerinből ecetsavat, tejsavat és propionsavat termelnek. borostyánkősav: Alkoholos erjedéskor képződik cukrokból. borpárlat: A bor lepárlásával nyert magas alkoholtartalmú pálinka. borrendek: A borbarátok önkéntes társadalmi szervezetei. A kulturált borfogyasztás népszerűsítésére törekszenek. Magyarországon az első borrend 1976-ban, Vaskúton alakult. Tagjai borászati rendezvényeken feltűnő, jellegzetes, díszes öltözékben jelennek meg. borseprő: A letisztult újbor üledéke. Főleg élesztőt és borkövet tartalmaz. borszesz (etil-alkohol, etanol): A bor legfontosabb alkoholja. bortörvény: A bor készítésére, kezelésére, forgalmazására és a borhamisítás tilalmára vonatkozó jogszabálygyűjtemény . borvidék: Nevezetes bortermő táj, ahol a szőlővel betelepített terület aránya számottevően nagyobb, mint más vidékeken. A borvidékeken a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek nagy társadalmi és gazdasági szerepe és hagyománya is van. borvirág: Borbetegség. A bor levegővel érintkező felületén virágélesztők szaporodnak el, és vékonyabb -vastagabb, fehér színű hártyát képeznek. A bor üressé, levegőízűvé válik. Pimpós bor = borvirágos bor. brandy: Lásd borpárlat. botrytis cinerea (Sclerotiana fuckeliana): A szőlő szürkerothadását okozó penészgomba. Kedvező körülmények között nemesrothadás lép fel, amely az aszúkészítés alapja. blanc de blancs (francia): fehérbor fehér szőlőből. Brix-fok: Lásd: Balling-fok. bródig: Kenyérhéjízű bor. Bizonyos tokaji borok kiemelkedő jelzője. brut (francia, ejtsd: brüt): Nyers, kevés vagy semmi cukrot, nem tartalmazó pezsgő. buké: A borok illat és zamat összhangja. butélia (butella): Hosszú nyakú borospalack. butéliás bor: Palackérett bor. büdöskő: kén(-kő). bütü: A fa szálirányára merőlegesen vágott felület. C cankó: Másodtermésből származó, többnyire silány minőségű bor. cefre: Zúzott, erjesztésre előkészített gyümölcs, szőlő. champagne-fleute (francia, ejtsd: sanpany-flőte): Karcsú, hosszú szárú pezsgőspohár. chaptalozás (chaptalizálás): Cukor hozzáadása musthoz (víz nélkül!), a bor szesztartalmának növelése végett, Chaptal francia vegyész - Napóleon miniszterének - eljárása szerint. citromsav: A bor egyik természetes szervessav alkotóeleme. Cladosporium cellare (régebben Rhacodium cellare): Nemes pincepenész. Megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú pincében szaporodik el, ezzel jelzi a jó pincét. clairet: Könnyű, világospiros bordeaux-i bor. claret: A bordeaux-i típusú vörösborok angol megnevezése. Cooler: Kevés alkoholt is tartalmazó, hűsítő ital. COS: A bor három fontos tulajdonságának rövidítése. Color = szín, odor = illat, sapor = zamat. A “COS bor” elismerő minősítést jelent. couleur (francia, ejtsd: kulőr): Színezőanyag, pl. karamell. cukor-sav arány: A must cukor- és savtartalmának aránya. cukrozás: A must cukortartalmának növelése szacharóz (répacukor, nádcukor) hozzáadásával a nagyobb alkoholtartalom kinyerése végett. a bor cukrozása hazánkban tilos. Cs csap: hordóból a bor kieresztésére szolgáló szerkezet. csántér: lsd. ászokfa. csemegebor: Legalább 15,0 legföljebb 22,5 térfogatszázalék szeszt tartalmazó, készített likőrbor. csendes bor: Szén-dioxidot. nem vagy alig tartalmazó bor. csersav: A must és a bor egyik cserzőanyaga. A fanyarság egyik meghatározója. csiger (lőre): A vízzel kiáztatott szőlőtörköly levéből erjesztett, borszerű ital. csin: A hordódongákon a fenék beillesztésére szolgáló vájat. csobolyó: Hordozható, lapos hordócska. Ivóedény. csöbör (cseber): Egyfülű, vödör alakú edény. Å°rmérték is: a pozsonyi csöbör 13,4 liter, az erdélyi és dunántúli csöbör kb. 42 liter. csömöszöl: A szőlőszemeket sajtolás előtt összezúzza. csuma: A szőlőkocsány népies megnevezése. csutora: Kulacs. csűrölés (zurbolás): A borkezelőanyagok elkeverése borban, kivételesen vízben. A folyadékot vékony sugárban az egyik edényből a másikba öntik. D darabban lévő bor (darabban tartás): A nem teljesen tele töltött hordóban levő (tartott) bor. darabíz (levegőíz): Borhiba. A darabban tartott borok oxidációja során az alkohol egy része aldehiddé oxidálódik. degorzsálás: A pezsgő seprőjének kilövetése. dekantálás: A bor leválasztása a seprőről. dekolor: Színtelenítő aktív szén. demi doux (francia, ejtsd: dömi du): félédes. demizson: vesszővel (régebben náddal, szalmával) körbefont, füles üvegballon. derítés: Tisztító és stabilizáló borkezelési művelet. derítővas: A folyadék keverésére szolgáló fa- vagy fémlap. deszulfitálás: kéntelenítés. A kén-dioxid mennyiségének csökkentése fizikai és kémiai módszerekkel. dézsa: Dongákból összeállított, nyitott, kétfülű faedény. dézsmabor: A földesúr számára a jobbágyok által tized fejében adott bormennyiség. diglükozid: két cukormolekulát tartalmazó antocianin. dióíz: élesztők által termelt, főleg néhány cherryre jellemző boríz. Dionüszosz: Az ókori görög bor és szőlő istene. direkt termő: Nem oltott, hanem “közvetlenül” termő szőlőfajta, mert gyökere a filoxérának ellenáll. Ilyen pl. az Izabella. diszacharid: kettős cukor, mint pl. a szacharóz. A szőlő nem tartalmaz diszacharidot. dohos hordó (dohos íz): Penészes hordó, amitől a bor is penészes (dohos) ízt kap. donga: A hordó, kád oldalait alkotó deszka. dorni: A boroshordó ajtajába beépített csavar, amivel a hordóajtót a helyére illesztik. dugó: A parafa dugó a paratölgy lehántolt héjából készül. dugóíz: Hibás dugó-előkészítésből származó, pl. penészes dugótól származó íz. duplapasztás: Vörösborkészítés során elválasztják a must egy részét a törkölytől, így kevesebb mustra több színanyagban gazdag szőlőtörköly (szőlőhéj) kerül, megfelelő érleléssel sötétebb vörösbor készíthető. E, é ebbulioszkóp: Oldatok forráspont-emelkedését meghatározó készülék. ecetbaktériumok: A bor ecetesedését okozó pálcika alakú baktériumok. ecetsav: Egészséges borokban az ecetsavtartalom legfeljebb O,5-0,8 g/l. Az ecetesedés a bor legsúlyosabb betegsége. édes tartalék: Erjedésmentesen megőrzött must. egéríz: Borbetegség. A bornak az egérvizelet szagára emlékeztető íze van. egres: éretlen szőlőfürt, szőlőszem. (átvitt értelemben). eisaucin (német, jégbor): Megfagyott, vagy fagyos szőlőből nyert borkülönlegesség. élénk bor: Könnyű, közepes szénsavat is tartalmazó bor. éles bor: Nagy savtartalmú, esetleg szénsavat is tartalmazó bor. élesztő: A must és a bor legfontosabb mikroorganizmusa. A borélesztő, Saccharomyces cerevisiae erjeszti a mustot borrá. eperíz (szamócaíz): Kevés számú direkt termő fajta jellemző íze. érdes bor: Sok cserzőanyagot tartalmazó, kellemetlen ízű bor. erjed: Valamilyen szerves anyag mikroorganizmusok hatására átalakul, egyszerűbb anyagokra. erjedési űr: Az erjedő anyag térfogat-növekedése miatt a hordóban, vagy az erjesztőtartályban meghagyott űr. eszencia: Tömény ízesítőoldat szeszes italok készítéséhez. etanol: Etil- alkohol. etikett: Címke, boroscímke. évjárat: Egy adott év bortermése, az évjárat minősége nagyban függ az adott év időjárási viszonyaitól. expedíciós likőr: A pezsgő édesítésére használt cukoroldat, amely tartalmazhat aromaanyagokat is. extrakt (vonadékanyag): A bor vagy a must elpárologtatása után visszamaradó anyag. A cukormentes extrakt: az összes extrakt és a cukortartalom különbsége. F fagyasztott bor: Fagyasztással töményített bor. A bor víztartalma fagyasztáskor jéggé alakul, amely eltávolítása után a bor betöményedik, alkoholban gazdagabb lesz. fagyott íz: A megfagyott, majd felengedett szőlőből készült bor kellemetlen íze. fajélesztő: Színtenyésztett borélesztő. fáradt bor: Szénsavtartalmát vesztett, jellegtelen bor. farkasalmaíz: A farkasalma illatára emlékeztető kellemes boríz. Többek között a Merlot, és a Cabernet fajtáknak is a farkasalmára hasonlító íze van. faszesz: Metil-alkohol, a pektinanyagok enzimes bontásakor keletkezik. fátyolos: Nem tükrös, nem tiszta bor. fehértörés: Az oxidálódott vas és a foszforsav vegyületének csapadéka által okozott borzavarodás. fejabroncs: A hordó két végén található, erős, széles abroncs. fejtés: A tiszta bor leszínelése az üledékről. feketetörés: Az oxidálódott vas- és a cserzőanyagok vegyületének csapadéka által okozott zavarodás. félédes: édeskés bor. felfordult bor: Megtörött bor. félszáraz: Kevés cukrot is tartalmazó bor. fermentáció: Erjedés. fertály: Negyedakó bor. festőbor: Más borok megfestésére is alkalmas bor. filoxéra: (Viteus vitifolii) Szőlőgyökértetű. Az európai szőlők gyökerén kóros sejtburjánzást okoz. A múlt században nagy pusztítást végzett Európa szőlőültetvényeiben, így hazánkban is. finomszesz: Kb. 96 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó szesz. Flanzy-eljárás: Vörösbor-készítési módszer, szén-dioxid térben. flaska: Palack. fojtott must: Kén-dioxid hozzáadásával tartósított must. fokolás: A must sűrűségének mérése areo méterrel. fordítás: Törkölyre öntött borból készült bor. főtt íz: A hőkezelés során túlhevített bor kellemetlen íze. friss bor: Kellemes, üde, fiatal, bor. fröccs: Bor és szódavíz keveréke. 1 dl bor - 1 dl szódavíz: kisfröccs 2 dl bor - 1 dl szódavíz: nagyfröccs 1 dl bor - 2 dl szódavíz: hosszúlépés 3 dl bor - 2 dl szódavíz: házmester fruktóz: Gyümölcscukor. funtfa: Dongafa készítésére szánt fahasábok rakata. fűíz: Az éretlen szőlőből készült bor íze. fűszerezett bor: Készített csemegebor, amelynek alkoholtartalma legalább 15,0, legföljebb 23 térfogatszázalék. A bor ízesítéséhez növényi fűszereket használnak. G gáttor: A pince boltozott előtere. gallon: Angolszász űrmérték. Az angol gallon 4,56 liter, az amerikai gallon 3,785 liter. galloz: A musthoz vizet, és cukrot adva csökkenti a savkoncentrációt, a cukor hozzáadásával növeli a must cukortartalmát, ezáltal kialakítja a must kívánatos összetételét. gantár: ászokfa. gipszezés: Gipszport adnak hozzá a zúzott szőlőhöz, annak érdekében, hogy a bor savasságét megnöveljék, vagy a vörösborok színét javítsák. glicerin: Háromértékű alkohol. Főleg a cukor erjedésekor keletkezik. Növeli a bor sűrűségét. glicerinerjedés: Borbetegség, ( megfordulás ) kénezéssel kezelhető. glükóz: Szőlőcukor. gömbölyű bor: harmonikus összetételű, testes bor. gönci hordó: Tokaji hordótípus, kb. 186 liter. Nevét Gönc községről kapta. gyantás bor: Görögországban, Attikában a fehérborokat általában gyantával ízesítik. A gyantával ízesített bort retsinának nevezik. gyógybor: Borból készült gyógyító erősítő ital. gyümölcsbor: Gyümölcshól, de nem szőlőből készült borszerű ital. H habzóbor: A pezsgőt utánzó ital, amelyben mesterségesen elnyeletett ásványi szénsav van. hagymás színű: Pirkadt. hamisítás: Meg nem engedett anyagok, kezelési eljárások alkalmazása a borászati kezelések során. A valóságot nem fedő megnevezések alkalmazása is hamisítás. harmonikus: A bor alkotóelemei összhangban vannak. házasítás: Többféle bor, must összekeverése határozott cél érdekében. hébér: Lopó. hegyközség: Szőlőtermelőkből alakult érdekvédelmi társulás. hektoliterfok: A szesztartalom mértékegysége, megfelel 1 liter abszolút alkoholnak. heuriger: Termelői borkimérés Ausztriában. hibrid: Különböző fajhoz vagy fajtához tartozó növények keresztezésével létrehozott növényi egyed. hidegkezelés (frigorizálás): A bort fagyáspontjához közeli hőmérsékleten hűtik a bort 6-8 napig. A borkő kicsapódik a hideg hatására, melyet még hidegen szűrnek ki a borból. hóbor: A fagyasztott borból kicsapott jég olvadéka. Alkoholtartalma 1-2 térfogatszázalék. hordó: Abroncsokkal összefogott, hajlított dongákból készült tartály, általában tölgyfából készül, vannak még gesztenyefából, eperfából, akácfából készült hordók is. hosszú bor: Zamatos, testes bor, melynek íze a lenyelés után még hosszú ideig érezhető az ember szájában. hosszúlépés: Fröccs. hőkezelés: Egyfajta borstabilizálási eljárás. A hidegkezelés során főleg a borkő, a melegkezelés során pedig a fehérjeanyagok csapódnak ki a borból. Az enzimek, és az élő szervezetek, mikroorganizmusok elpusztulnak. húzós bor: Aránytalanul magas cserzőanyag-tartalmú bor. húzott minta: Olyan borminta, amely a tartályban található bormennyiség minden rétegéből tartalmaz bort. A tartály fenekére leeresztett mintavevő készüléket fokozatosan emelik felfelé (húzzák) a tartály felszíne felé. I ibrik: őblös füles ivóedény. icce: Å°rmérték. Egy magyar icce 0,848 liter, egy pozsonyi icce 0,839 liter, egy kis (erdélyi) icce 0,707 liter. illósavak: A bor forralásakor elpárolgó savak gyűjtőneve. A bor legfontosabb illósava az ecetsav. impregnálás: Szénsav elnyeletése borban. irányított erjesztés: Szabályozott erjesztés, ( hő, nyomás, stb.). A hidegkezelés alkalmával a borból kivonható a borkő, a melegkezelés alkalmával a borban a nemkívánatos élő mikroorganizmusok pusztulnak el, az enzimek inaktíválódnak. iskolázó borkezelések: Nem egyszerű pinceműveletek. A bort tisztábbá, állóképesebbé teszik. Ilyen borkezelés a derítés, a szűrés, a hőkezelés is. itóka: egyfajta szeszes ital. Az 1950-es években készített, mesterséges borutánzatot itókának nevezték. J jánosáldás: A búcsúzás előtti utolsó pohár bor elfogyasztása a jánosáldás. javító borkezelések: A bor összetételét, minőségét javító pinceműveletek. Javító borkezelés például a savtartalom szabályozása, a szín javítása stb. jégdugó: A pezsgőspalack nyakába lerázott seprőt magában foglaló, jéggé fagyasztottpezsgő. A degorzsálás művelete a jégdugó kilövetése, a pezsgő tisztításának hagyományos művelete. jegescukor: Kristálycukor. jerez: Sherry. K kabinet: Kiváló, elsőrangú. káci: Fából készült, csonka kúp alakú, álló bortároló edény. Vörösborok készítésénél használatos. kád: Fából készült, nagyobb ovális, vagy kör alakú edény, a véglapján, a fenekén áll. kádár: Hordókat, dongás faedényeket (kádakat, kármentőket stb.) készítő mesterember. kalap: Az erjedő cefre felszínére emelkedő törkölyt nevezzük kalapnak, vagy törkölykalapnak. kálium-metabiszulfit: Lásd: borkén. Kálium-piroszulfit: Lásd: borkén. kaolin: A bor derítésénél használt porcelánföld. A kínai Kao-ling hegyről kapta a nevét. kapásbor: A napszámosoknak a napszám mellé járó körülbelül 1 liter, nem a legjobb minőségű (csiger) bor. karaffa: üvegkorsó. karamell: Pirított cukorból készült, sűrű, barna színezőanyag, ami kis mennyiségben sárgára színez. karcos: 1. a szánsavtól csípős, még egészen ki nem erjedt bor. 2. karcolóan savanyú bor. karikafa: Fahordó. kármentő: 1. Kisebb faedény, rendszerint két füllel rendelkezik, a lapos kármentő fül nélkül készül. 2. Kocsmákban, csárdákban léccel elkülönített, védett tér. kastélyos: Világosvörös színű bor. kazein: Tejfehérje. Borderítőszerként is használják. kázié: Pezsgővártásnál a már letisztított seprőt tartalmazó fejjel lefelé állított. palackok rakata. kékalj: kékderített bor üledéke. kemény bor: A nagy savtartalmú bor megnevezése. kéndioxid: A borászatban fertőtlenítőszerként használják. A kén elégetésekor keletkezik, szúrós szagú mérgező gáz. Nyomással cseppfolyósítható. -> fertőtlenítés. kénes íz: A frissen kénezett bor íze, vagy a túlkénezett bor íze. kénessav: Bomlékony sav, amely csak vizes oldatban létezik. Antiszeptikus, redukáló, valamint íz- és zamatképző hatású. A mustban és a borban részben kötött, részben szabad állapotban van jelen. kénezés: A mustba, vagy a borba kénessavat, vagy kén-dioxidot juttatunk. kénhidrogénszag (záptojásszag): Borbetegség. Az élesztőgombák a borban található kénvegyületeket kénhidrogénné redukálja. kénlap: Azbesztcsíkokra fölitatott kén, amelyet a boroshordók és a borospince kénezésére használnak. kenyéríz: (brodig) kenyérhéjra emlékeztető kellemes boríz. keresztakona (srédli): Szállítóhordók lezárására használt akonadugó. keseredés: Borbetegség. A bor cserzőanyagainak észterei okozzák. kisfröccs: 1 dl bor - 1 dl szódavíz keveréke. kiütési hányad: A lényerés mértéke, 100 kg szőlőből kinyert lé mennyisége. klasszikus pezsgőkészítés: A hagyományos pezsgőkészítési módszer. A pezsgő palackban erjed, és a seprőjén érik. kocsányíz: A zöld kocsányoktól eredeztethető borhiba. konyak: Franciaországban meghatározott területeken készített borpárlat. kontrakció: Térfogatcsökkenés például az erjedés során, vagy a folyadékok elegyítésekor. (A bor erjedésénél a kontrakció körülbelül: 0,5 százalék). korcsolya (hordókorcsolya): szállítóhordók fel- és lerakására használt két végén vasalt fagerenda. kóser bor: A zsidó vallás előírásai szerint elkészített bor. kotyogó: Az erjesztőedény nyílására helyezett, vízzel töltött eszköz, amelyen át távozik a szén-dioxid, de az eszköz garantálja a levegő kizárását az erjesztőedényből. kovaföld: Szűrőanyag. A kovaalgák porózus, üreges váza. könnyű bor: Közepes mennyiségű szeszt tartalmazó, általában száraz bor. körfejtés: Egyfajta borkeverési művelet, a művelet során a tartályból levett bort ugyanabba a tartályba szivattyúzzák vissza. kötőfa: A boroshordók megtámasztására használt faék. kövér bor: Sok alkoholt és sok cukrot tartalmazó bor. kulőr: A cukor hevítésével sötétbarnára pirított színezőanyag. kupás: borházasítás. kutyafej: Fémcsap, amellyel az akonanyíláson át a hordóba töltik a bort. küvé: pezsgőkészítésre házasított és egalizált bor. L lágy bor: Kevés savat tartalmazó bor. lapos bor: Túl lágy és jellegtelen bor. lényeredék: Az egységnyi mennyiségű (pl. 100 kg) szőlőből nyert lé mennyisége. levegőíz: Hosszabb ideig darabban tárolt bor íze. levegőpróba: A bor egyik állóképességének vizsgálata. A bort rendszeres, intenzív levegőztetéssel kb. egy hétig megfigyelés alatt tartják, és figyelik, hogy a bor levegő hatására megváltozik-e. likőrbor: Az ürmös, csemege, és likőrborok gyűjtőneve. livó (tőtike): A hordók megtöltésére használt, négyszögletű fából készült nagyobb tölcsér. Å°rtartalma elérheti a 20 litert is. lopó: üvegből készült, hosszú szárú felül öblös eszköz. Å°rtartalma 2 decilitertől az 1 literig terjedhet. lőre: A csiger régi megnevezése. M magnum palack: A megszokottnál nagyobb űrtartalmú palack. A másfél literes pezsgőspalackot nevezik magnumpalacknak általában. magyar mustfokoló: Hazánkban hitelesített sűrűségmérő, melyet a must fokolására használnak. majomtej: A kierjedt, vagy félig kierjedt de meg le nem tisztult bor. mannitos erjedés: Borbetegség. A túlmelegedés miatt az erjedésben megakadt mustokban az erjedés során a gyümölcscukorból mannit, és tejsav képződik. másolás: A tokaji seprőjében erjesztett bor. maszk: A seprő letapadása a pezsgőspalack falán. megfordulás: Borbetegség, mely során ecetsav és szén- dioxid képződik. A betegséget mikroorganizmusok okozzák, kénezéssel védekeznek ellene. meizli: egéríz melegkezelés: Borkezelési eljárás. Magasabb hőmérsékleten a borban található hőre érzékeny fehérjék, és más anyagok kicsapódnak, a mikroorganizmusok elpusztulnak. Pasztőrözéskor a bort 70-80 C- ra, érlelési céllal végzett melegkezelés alkalmával 40 C- ra melegítik a bort. melegpróba: Borvizsgálati módszer, egyfajta állóképességi vizsgálat. Felbontatlan palack bort 10 napig 30- 35 fok hőmérsékleten tartják, és a 10 nap lejárta után vizsgálják a bor minőségét. méricske: / lásd: fickó, fucsi /, fából készült, kisebb merítőedény. meszely: Å°rmérték. Egy magyar meszely kb.: 0,42 liter, egy bécsi meszely kb.: 0,34 liter, egy pozsonyi meszely kb.: 0,42 liter. metaborkősav: Borkő- stabilizáló anyaga. metanol: Metil- alkohol, faszesz. mikrovinifikáció: Szőlő és bortételek készítése kísérleti céllal, kis tételben. minőségi bor: Borkategória, melynek paramétereit hatóság írja elő. Csak olyan bort lehet minőségi borként forgalomba hozni, amely ezeknek a minőségi előírásoknak megfelel. A kategóriába sorolást az OBI / Országos Borminősítő Intézet / végzi. misztella: Párlattal, és sűrítménnyel feljavított must, amelyet borok édesítésére használnak. murci: erjedésben lévő, vagy félig kierjedt zavaros bor. muskátliíz: A szorbinsav, vagy a kálium-szorbát bomlásakor keletkező a muskátli szagára emlékeztető kellemetlen íz. must: A szőlő friss leve. mustfokolás: A must sűrűségének mérése üvegből készült merülő mérőműszer segítségével. A magyar mustfok azt mutatja meg, hogy egy kg must körülbelül hány dkg cukrot tartalmaz. mustsürítmény: Főzéssel, vagy kifagyasztással készült töményített must. Többnyire a mustok cukortartalmának megemelésére használják. N, Ny nagyfröccs: 2 dl bor és 1 dl szódavíz keveréke. nedves cukrozás: Lásd galloz. nehéz bor: Testes, nagy alkoholtartalmú bor. nemes pincepenész: Lásd: Cladosporium cellare nemesrothadás: Lásd: Botrytis cinerea. neutrális bor: Jellegtelen, közömbös de nem hibás, beteg bor. nyalós bor: Kissé édeskés bor. nyálkázás: A must tisztítása ülepítéssel. A művelet után a bort kénezik, hogy ne erjedjen. nyújtás: A must vagy a bor mennyiségét meg nem engedett eszközök használatával megnövelik. Vizet vagy más gyümölcs levét használják a művelethez. nyújtott: (ital) 1 dl bor, 2 dl szódavíz keveréke. (lásd: hosszúlépés). nyúlósodás: A lágy borok betegsége, amelyet a tömeges baktérium elszaporodás okoz. A bor olajszerűen folyik. Levegőztetéssel, savtartalom- növeléssel, kénezéssel védekeznek ellene. O, ő O.B.I: Országos Borminősítő Intézet. O.I.V: Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal 1924- ben alakult, Magyarország is alapító tagja. óbor: Egy évnél idősebb bor. opálos bor: Kissé zavaros bor. ordas bor: Befülledt, szénsavat tartalmazó bor. ordináré bor: Közönséges, egyszerű vagy silány minőségű bor. A silányabb tokaji borokat is nevezik így. oxidatív borkezelés: Oxidációs folyamatokat is alkalmazó borkezelési eljárások. oxidált bor: Oxidációs folyamatokon átesett, túlzottan is oxidálódott bor. ozmofil élesztők: A nagy cukortartalmú közegben is élő, és szaporodni képes élesztők megnevezése. önderülés: A bor természetes, spontán tisztulási folyamata. őnemésztés: Lásd: autolízís önocianin: A vörösborszőlő- fajták vörös színanyagainak gyűjtőneve. önológia: Borászat őnológus: Borász P palackálló bor: Stabil bor, amely palackba töltve hosszideig (károsan) nem változik. palackbuké: A hosszabb ideig palackban tartott borokban kialakuló, sajátságos, speciális kellemes, nemes illat. és íz. palackérett bor: Palackozásra előkészített, érlelt bor. parafa dugó: A paratölgy ( Quercius suber ) kérgéből készült henger alakú, palackok zárására alkalmas rugalmas dugó. A parafa dugóval történő üveglezárás szinte egyidős a modern borospalackok megjelenésével elterjedése a XIX. századra tehető. párlási bor: Párlásra szánt bor, amelynek alkoholtartalmat borpárlattal maximum 22,5 százalékra növelték. pasztőrözés: Csírátlanítás céljából történő borkezelési eljárás. A bort 70-80 C - ra növelik, pár másodpercig ezen hőmérsékleten tartják, ezáltal borban található hőre érzékeny káros anyagok kicsapódnak, a veszélyes mikroorganizmusok elpusztulnak. pecsenyebor: Korábban érvényben volt minőségi kategória. Az asztali boroknál tartalmasabb, értékesebb, de nem “minőségi” bor. pektin: A szőlő egyik poliszacharidja. A borban folyamatosan elbomlik. A pektin bomlásakor más anyagok keletkezése mellett metil-alkohol is keletkezik. penészíz (dohosság): A rothadt szőlőből készült bor jellegzetes íze. Gyakran azonban penészes eszközöktől, főleg penészes hordótól kaphat ilyen ízt a bor. perlit: Riolitos kőzet, őrleményét a borászatban szűrőanyagként használják. pezsgő: Borból (vagy mustból) készített, szénsavas bor. A szénsav, - pezsgő alapbor esetén - cukor hozzáadásával keletkezik, zárt palackban, vagy tartályban(tankban) keletkezik, ez a keletkezett természetes szénsav a borban megmarad. pezsgőszínű bor: A kék héjú szőlőkből gyors sajtolással kinyert mustból készített bor. Színe világos, a hagymára emlékeztető. pH: A bor savanyúságát mutatja. A kémiai értelemben vett pH-érték: a hidrogénion- koncentráció negatív logaritmusa. A bor pH értéke nagyban függ a bor savainak összetételétől, mennyiségétől. Fehérborok pH- ja 2,9 - 3,9 között mozog, a vörösborok pH- ja 3,2 - 3,6 közé esik. A nagyobb pH- értékű borok lágyabbak, a kisebb pH- jú borok keményebbek. pimpós bor: A borvirágos bor. pince: Részben, vagy teljesen föld alatti, vagy hegyoldalba vájt, bortárolásra használt viszonylag állandó hőmérsékletű építmény. pincemester: A borospince szakképzett kezelője, vezetője. pinceszer: Több picét felkereső baráti borkóstoló. pint: Régi űrmérték. Egy pint = két icce. Egy magyar pint kb. 1,7 liter, egy bécsi pint ( kupa ) 1,415 liter. egy pozsonyi pint 1,67 liter. pintér: Kádár, bodnár. poliszacharidok: ősszetett szénhidrátok. A szőlő poliszacharidjai a keményítő, a cellulóz, apektinanyagok, és a pentozánok. pórsáfrány: Sáfrányos szeklice. A növény virágának főzetét valamikor a bor színezésére használták. présmust: A törköly sajtolásával nyert mustfrakció. primőr bor: Már november, december táján készre kezelt, forgalomba hozott újbor. Nagyon divatos Franciaországban, Kanadában stb. próbaszüret: A szüret időpontjának helyes meghatározása végett, - szüret előtt akár többször is - kis mennyiségű szőlőt leszüretelnek, a szőlő levét kisajtolják, és vizsgálják a cukor, és savtartalmat. Ha úgy ítélik meg, hogy a szőlő már elérte a technológiai érettséget, megkezdik a szüretet. puttony: Hátra vehető régen fából ma fémből, műanyagból készült szőlőszállító edény. R rajnai kanna: Fából készült, borossajtár. általában csűröléskor használták. rajnai palack: Hosszú nyakú, 0,7 vagy 0,75 literes borospalack. Minőségi borokat töltenek bele. rámpás bor: Kiforrott, de még le nem tisztult bor. Lásd: majomtej. rázópróba: Az egyik állóképességi vizsgálat. A palackozott bort több napon át rázógépen rázzák. A próba a szállíthatóság próbája. reduktív borkezelés: Az oxidatív folyamatok kizárásával végzett borkezelés, amelynek célja a szőlőből származó erjedéskor keletkezett illat- , zamatanyagok megőrzése. rezes törés: A borban rézsók csapódnak ki. rókaíz: Néhány amerikai, és direkt termő hibrid fajta borának a róka szagára emlékeztető kellemetlen íze. rókaszínű: Pirkadt, hagymaszínű. rozébor: Kékszőlőfajták rövid ideig tartó héjon erjesztésével, vagy gyors feldolgozásával nyert világospiros színű bor. rövid bor: Olyan bor, melynek ízét már röviddel a lenyelés után nem lehet érezni. S Saccharomyces cerevisiae: Lásd élesztő. sáfrányos szeklice: Lásd: pórsáfrány. sajtó: Növényi nedvek nyomással való kisajtolására szolgáló eszköz. savtartalom: A must és a bor savtartalma kötött, szabad, vagy részben kötött és félig kötött (só) alakban tartalmazza. A must, és bor savanyú ízét a szabad, és a félig kötött savak okozzák. A must, és bor savai: borkősav, ecetsav, almasav, citromsav, tejsav, glükonsav, illósavak, stb. A savtartalmat általában titrálással ( analitikai módszer ) állapítják meg. savtompítás: Savtartalom csökkentése szénsavasmésszel. sec: (Francia) Száraz, /nem édes ital. seprő: Az újbor üledéke. Főleg élesztőt és borkövet tartalmaz. seprőbomlás (seprőrothadás): A seprő szerves anyagainak rothadása. seprőbor: Seprőből készült alkoholt tartalmazó ital. Hamisítvány, nem bor. siller: (német) Világospiros bor. Lásd: kastélyos. spanyolföld: Agyagföld. Régen borderítésre használták. srédli: A szállítóhordók zárására használják. Lásd: keresztakona. stabil bor: A bor a tulajdonságait hosszan megőrzi. stabilizálás: A bor tulajdonságainak - főleg tisztaságának - tartós megőrzését előirányzó borkezelési eljárás. steril töltés: Borpalackozás csíramentesítéssel. stiches bor: A megecetesedett bor. Sz szaflór: A pórsáfrány virágzatából készült régebben borszínezésre használt főzet. szalmabor: A leszüretelt szőlőt szalmán töppesztik, és e szőlőből csemegebort készítenek. Készítése néhány déli országra jellemző. szamorodni: (lengyel, jelentése: ahol termett.) Tokaji bortípus, aszúszemeket is tartalmazó szőlőből készül. Száraz, és édes szamorodnit is készítenek. száraz (bor): Cukrot nem, vagy nagyon keveset tartalmazó bor. száraz cukrozás: Répacukor musthoz való hozzáadása víz felhasználása nélkül. szaturálás: Gáz elnyeletése folyadékban. Például habzóbor készítésénél szén- dioxidot nyeletnek el a borban. szediment: üledék. szén-dioxid: Színtelen, a levegőnél másfélszer nehezebb gáz. Egy liter must erjedésekor 40-45 liter szén- dioxid gáz keletkezik. Belélegzése az emberi szervezetrekáros, 30 százalék feletti CO2 koncentráció azonnali halált okoz. színelés: Az ülepítéssel megtisztított must vagy bor lefejtése az üledékről. színtelenítés: Aktív szénnel történő színtelenítő eljárás. Hibás borok színét kezelik ezzel az eljárással. szivornya: Hajlított cső, különböző hosszúságú szárral van ellátva, a bor szinelésére használják. szúrólopó: Kis mennyiségű borminta kivételére szánt, üvegből készült mintavevő. Lásd: lopó. szűrés: Folyadék átsajtolása lukacsos szerkezetű anyagokon a folyadék megtisztítása céljából. A borászatban perlitet, kovaföldet, szűrőlapokat, szűrőgyertyákat, szűrőmembránokat használnak. szűrőgyertya: Porcelánból, saválló acélszövetből készült henger, gyertya alakú szűrő eszköz. szűrőlap: cellulóz, pamut, perlit, kovaföld, stb. keverékéből készült változatos alakú, és formájú préseléssel előállított szűrőanyag, általában lap formában hozzák forgalomba. szűrőmembrán: Műanyagból készült szűrőhártya. Pórusmérete: 0,1- 10 mikrométer. T tájbor: Egy bortermő tájról származó jobb minőségű asztali bor. talajíz: Egyes termőhelyeken a borok jellegzetes íze, amelyet (lehet hogy egyoldalúan) a talajnak tulajdonítanak. tankpezsgő: Fémtartályban készített pezsgő. Minősége nagyon különböző lehet, az alapbortól, és az érlelési időtől nagyban függ. tannin: Cserzőanyag. taposókád: A szőlő taposásánál használt kád, általában fából készült. taposózsák: A taposásra szánt szőlő befogadására szolgáló zsák. tartarátok: A borkősav sói, például a borkő. tejsavas erjedés: Borbetegség. Lásd: mannitos erjedés. teljes érés: Az érettségi állapot, amikor a szőlő tömegében a legtöbb cukrot tartalmazza. testes bor: Sok vonadékanyagot tartalmazó bor. típusbor: Sajátos jelleggel nem rendelkező, egyszerű bor. tirázsdugó: Az erjedés és az érlelés idején a pezsgőspalackot lezáró dugó. töltögetőbor: A bor apadása miatt keletkezett hiányt ezzel a borral pótolják. általában erősebben kénezik. törköly: A sajtolás alkalmával visszamaradt kisajtolt szőlőszemek. törkölybor: Lásd: csiger, lőre. törkölykalap: A vörösszőlő héjon erjesztésénél az erjesztőkád tetejére összegyűlt törköly. törött bor: Kiválások vagy mikroorganizmusok elszaporodása miatt tisztaságát vesztett bor. ( például: fehértörés, barnatörés ). törzsoldat: 1- 5 százalék kénessavat tartalmazó mustos, vagy boros oldat, melyet kénezésre használnak. Vizes törzsoldattal edényeket, eszközöket fertőtlenítenek. tőtike: Hordók megtöltésére használt nagyobb négyszög alakú tölcsér. Å°rtartalma elérheti a 10 -20 litert is. transzporthordó: Borszállításra használt, max. 850 literes fahordó. túlderítés: A szükségesnél, a kívánatosnál vagy a megengedhetőnél több derítőanyag hozzáadása a borhoz. A leggyakoribb a zselatinos túlderítés, aminek hatására “fehérje-kiválásos” lesz a bor. tükrös bor: Tökéletesen tiszta, csillogó bor. tüzes bor: Nagy alkoholtartalmú bor. tűzésszám: A fahordók alakját meghatározó viszonyszám. A donga hasban és fejben mért szélességének különbségével osztjuk a hasban mért szélességet, ez a hányados a tűzésszám. U,Ú,ü,Å° újbor: Az utolsó szüretből származó bor. utóérés: A termény leszüretelése utáni érési folyamat. A szőlőnek nincs utóérése! üde bor: Fiatal, némi szénsavat is tartalmazó kellemes könnyű bor. üledék: A must. vagy a bor leülepedett részecskéit tartalmazó elegy. ülepít: A szuszpenzió lebegő részecskéit gravitációs erőtérben leülepíti. üres bor: Kevés illat- és zamatanyagot, vonadékanyagot, alkoholt tartalmazó jellegtelen bor. ürmös: Növényi anyagok kivonatával ízesített likőrbor. A főtt ürmös mustból készül. A mustot 30-35 százalék cukortartalom eléréséig (”főzik”), erjesztik, majd az erjesztést egy kívánt pontnál szesz hozzáadásával megállítják. A zacskóban belógatott fűszerkeverék kb. három hétig van a borban. V vadélesztők: A mustot teljes egészében kierjeszteni nem képesek, és zavarják a nemes borélesztő működését. vakbírálat: Borbírálat, amikor a bírák nem ismerik a bor adatait. vánkosfa: Az ászokfa és az ászokhordó közötti párnafa. Lásd aszok. vápa: A hordó fenekének homorulata. vasbor: A vérszegénység gyógyítására készített magas vastartalmú gyógybor. vékony bor: Kevés vonadékanyagot tartalmazó bor. vermut: Egyfajta ürmös bor. vincellér: A szőlő, és pincemunkákat irányító szakképzett alkalmazott. vinírozás: (régies) A bor alkoholtartalmának növelése szesszel vagy borpárlattal. vinkó: Silány minőségű, savanyú bor. vinotéka: Palackozott borok raktára vagy gyűjteménye. A nagy borválasztékkal rendelkező, csak a borra specializálódott üzlet. virágosodás: Borbetegség. A bor felületén virágélesztők szaporodnak el. Megelőzhető, ha a hordót állandóan teletöltött állapotban tartják. vizahólyag: Derítőszerként használták nemes fehérborok derítésére. A viza szárított úszóhólyagja. Ma már alig van jelentősége. W Wagner- fok: Azonos a Baumé fokkal. A fokoló méretei miatt alkalmatlan a pontos sűrűség-meghatározásra. Z, ZS zamat: A bor illat- és zamatanyagainak összessége. záptojásszag: A kénhidrogénes borok kellemetlen szaga. zavaros bor: Sok lebegő üledékanyagot tartalmazó bor. zöldízű bor: Eretlen szőlőből, éretlen kocsánytól származó kellemetlen boríz. zselatin: Borderítésre használt finom fehérje. A cserzőanyagokkal csapadékot képez, és a csapadék köti meg felületén a bor zavarosságát okozó, lebegő anyagokat.
265c Írjon véleményt!
|
 |
